A nemzetgazdasági tárca közleménye szerint a január elsejétől bevezetett osztrák bér- és szociális dömping szabályozás jelentős adminisztrációs terhet ró az új tagállamok vállalkozásaira, emellett kötelezővé teszi az osztrák bérezési feltételek érvényesülését ideiglenes munkavégzés esetén is. "Ez nagy hátrányt jelent a közép- és kelet európai, így magyar vállalkozásoknak is, ezért a hétfői megbeszélés kiemelt pontjaként tárgyaltunk erről" - hangsúlyozta Varga Mihály a közlemény szerint. Hozzátette, hogy a visegrádi országok áprilisi varsói ülésükön egyetértettek abban, továbbra is közösen kell fellépniük az intézkedés ellen.

A nemzetgazdasági miniszter a kereskedelmi törvény korábbi módosításával kapcsolatban elmondta: Magyarország ragaszkodik a kétéves veszteség-szabályhoz az adórendszer koherenciája miatt. A magyar kormány kész további egyeztetésekre az Európai Bizottsággal, de nem tudja elfogadni, ha más tagállamokban jelenleg is alkalmazott módszereket akarnának megtiltani Magyarországnak - jelezte a miniszter.

A kifogásolt szabályozás értelmében az a gazdasági társaság, amely nettó árbevételének több mint fele napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből származik, és két egymást követő üzleti évben bevétele külön-külön eléri a 15 milliárd forintot, de a mérleg szerinti eredménye mindkét üzleti évben nulla vagy negatív, második üzleti évi beszámolójának elfogadása után nem folytathat többet napi fogyasztási cikk kereskedelmet.

Az NGM  közleménye szerint Varga Mihály a két ország gazdasági kapcsolatait értékelve kiemelte: Ausztria az összes termékforgalom alapján - közel 10 milliárd euróval - Magyarország második legjelentősebb kereskedelmi partnere volt tavaly, míg Hollandia és Németország után a harmadik legnagyobb külföldi működőtőke-befektető Magyarországon. A Magyarországon működő osztrák vállalatok jelentősen hozzájárultak az elmúlt évek gazdasági növekedéséhez, a kapcsolatok erősítése érdekében a magyar kormány négy stratégiai megállapodást kötött osztrák cégekkel - emlékeztetett.

Elmondta azt is, hogy a következő években a magyar kormány kiemelten számít a bankok, köztük a jelentős piaci részesedéssel bíró osztrák hátterű pénzintézetek szerepvállalására a gazdasági növekedés erősítésében. Az együttműködés jó példája, hogy a magyar állam és az  Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kisebbségi tulajdont szerzett az Erste Bank magyarországi leányában - emelte ki a nemzetgazdasági miniszter.